KARNAGYAINK

2015 októberétől a Dunaújvárosi Vegyeskart két karnagy vezeti közösen:

Kurucz Gergely karnagy

KURUCZ GERGELY

Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, magyar szakos középiskolai tanár.
1996 óta foglalkozik kórusvezetéssel, 1997-ben alapította meg a Viadana Kamarakórust.

Karnagyi repertoárján háromszáz kórusmű található a reneszánsztól napjainkig – számos ősbemutatót is vezényelt.
A Viadana Kamarakórus élén számos hazai és nemzetközi fesztiválon és versenyen ért el sikereket, ezek közül a legfontosabbak:

  • Keszthelyi Helikoni Ünnepségek – Fődíj,
  • Kodály Zoltán II. Magyar Kórusverseny – III. díj és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Különdíja,
  • Linzi Bruckner Kórusverseny – II. díj,
  • XII. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny – Arany diploma.
  • Monteverdi-misét vezényelt a salzburgi dómban,
  • Liszt Via crucisát pedig Finnországban dirigálta;
  • számos hangversenyt vezényelt Svédországban, Ciprusban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában.

Különösen fontosnak tartja a kórusművészet megnyitását a társművészetek felé (irodalom, tánc, performanszok stb.), az utánpótlás-nevelés kérdését és a folyamatos zenei ismeretterjesztést.

A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza több előadásában is közreműködött zenei vezetőként illetve zenei munkatársként.

Könyves Ágnes

KÖNYVES ÁGNES

Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumban kezdte, ahol a zongora mellett fakultációs szinten karvezetéssel is foglalkozott. 1991-ben végzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar – ének-zene szakon.
Szegeden énekelt a Bartók Béla Vegyeskarban és alapító tagja volt a Kardos Pál Nőikarnak. Párkai István Liszt-díjas karmester kurzusán felsőfokú karnagyi képesítést szerzett 1997-ben.
Tanárként a székesfehérvári 12 évfolyamos Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolában tanított, ahol az Év kórusa címmel kitüntetett, 100 tagú Bárdos Lajos Gyermekkart vezette.
Dunaújvárosban évekig énekelt a Dunaújvárosi Vegyeskarban.
1998-ban alapította a Dunaújvárosi Nőikart, későbbi nevén a Dunaújvárosi BonaVox Női Kart, melyet 15 évig vezetett.
Eredményei:

  • Kórusalapító Nemzetközi versenyek díjazottja (Linz, Debrecen, Budapest, Alta Pusteria),
  • Hangversenykórus Cum Laude 2003, Ars Maior minősítés 2008 Rendezvényszervezés – A Zene Világnapja,
  • Kodály Centenárium hangverseny – Dunántúl,
  • Prof. Tillai Aurél – jubileumi koncert, jótékonysági hangversenyek
  • Szakmai szervezetek tevékenységében való részvétel: KÓTA (Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége) – felnőtt énekkari bizottsági tag,
    Éneklő Ifjúság mozgalom- zsűritag, népdaléneklési versenyek – zsűritag,
  • CD – felvétel: A dal születése címmel,
  • Kardos Pál emlékérem tulajdonosa – Kodály-Kardos zenepedagógiai módszerének eredményes közvetítéséért.
KÓTA Díszoklevél - Könyves Ágnes és Kurucz Gergely számára karnagyok

KORÁBBI KARNAGYAINK

Horváth Péter

HORVÁTH PÉTER

1992 – 2015

Fuvolatanár, karnagy

Fuvola- és zongoraművész édesapjával már 3 évesen koncertezik furulyán. Aktívan 4 éves kora óta tanul zenét, ekkor még zongorát és furulyát, majd később fuvolát. A pécsi Művészeti Szakközépiskolában fuvolából Barth István, zongorából Polgár Marianne növendékeként végez. Rövid kitérőt követően az ELTE ének-zene-karvezetés szakán Mindszenty Zsuzsanna hallgatója, fuvola vonalon id. Kovács Imre, magánének terén pedig Adorján Ilona a tanára. Tudatosan készül az ének-tanári pályára, így pályája első éveiben a dunaújvárosi Móricz Zsigmond ének-zenei Általános Iskola tanáraként dolgozik. Ez idő alatt Fiúkórust alapít, mellyel már oratorikus műveket is bemutatva komoly sikereket érnek el. Ugyanezen időszakban fuvolatanárként a helyi Zeneiskolában is tanít. Aktív részese a különböző helyi és megyei kórusversenyeknek zsűritagként. 1992 őszén veszi át a nagy múltú Dunaújvárosi Vegyeskar szakmai irányítását. Szakmai vezetése alatt az együttes eredményes évtizedeket tudhat magáénak, egyrészt megszólaltatva a zeneirodalom legszebb vokális műveinek sokaságát a legkülönfélébb korokból, másrészt hagyományt teremtve Dunaújvárosban oratorikus művek bemutatásával. Kiváló együttműködés alakul ki a kórus és a székesfehérvári énekkarok, valamint szimfonikus zenekar között, ennek kapcsán szinte évente – olykor évente többször is – mutatnak be nagyszabású műveket, mint Orff: Carmina Burana, Mozart: Requiem, Dvorák: Stabat mater, Rossini: Stabat mater, Haydn: Nelson-mise, Cherubini: Requiem, Verdi: Requiem, Vivaldi: Gloria, J. S. Bach: Karácsonyi oratórium, stb. Az évek során számos hazai ősbemutatóra is sor kerül, így vezetése alatt a Vegyeskar előadásában hallható Magyaroszágon először John Rutter: Mass of the Children című alkotása, de Karl Jenkins: Mass for Peace és Stella natalis című művei is. A kórus ebben a 23 évben sokat utazik, bel- és külföldön egyaránt, így jutnak el 1997-ben Llangollenbe (Wales) világversenyre, de többször Olaszországba is (Alta Pusteria, Róma-Frascati), Németországba (Pressath).
2014-ben pedig a világ leghíresebb koncerttermeinek egyikében, a New York-i Carnegie Hallban énekelhetnek Karl Jenkins: A walesi bárdok oratóriumának Egyesült Államokbeli ősbemutatóján. A Vegyeskar Horváth Péter vezetése alatt több fesztiválon (Vasas kórusfesztiválok) és kórusversenyen is részt vesz.

Szegediné Tóth Ildikó

SZEGEDI ILDIKÓ

1992

Ének-zene tanár és karvezető

1983-tól a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanult, magyar-ének szakos tanári diplomáját 1987-ben szerezte. 1988-tól 1992-ig szülővárosában, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanított.
1992 januárjától októberig a Dunaújvárosi Vegyeskar karnagya. 1992 óta Kecskeméten él.
Hét tanéven át a Bányai Júlia Gimnázium volt a munkahelye.
1999 óta a Kodály Iskola tanára.
2003-ban elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zene tanár és karvezető szakát.

Molnár Lajos

MOLNÁR LAJOS

1991

Zenetanár, orgonista.

A dunaújvárosi Ságvári Endre általános iskolában tanított.

A Vegyeskar basszus szólamvezetője volt, 1991 végén rövid ideig ő vezette az énekkar próbáit.

Székely István

SZÉKELY ISTVÁN

1960 – 1991

Zenetanár, karmester
A Dunaújvárosi Szimfónikus Zenekar vezetője, 1960-tól az énekkar karnagya 1991-ig.
1963-tól a dunaújvárosi I. számú (ma Sándor Frigyes) Zeneiskola igazgatója 1991 decemberéig.
Fia, ifj. Székely István nemzetközi hírű zongoraművész.
Vezetése alatt a kórus elért díjai, eredményei:

1964. „Arany oklevél” megyei minősítés
1965. Az első oratórium -Székely Endre: Dunai szél” kantáta
1966. Országos minősítés: „Ezüstkoszorú diplomával”
1969. Első külföldi út – egy hét az NDK-ban
1970. „Kiváló Együttes” cím a művelődési minisztertől
1970. Országos minősítés: „Aranykoszorú diplomával”
1972. Első „Múzeumkerti este”
1976. Országos minősítés: „Fesztiválkórus diplomával”
1978. MSZBT-emlékplakett
1980. Országos minősítés: „Hangversenykórus”
1982. A kórus Velinszky László-díjat kap
1982. „Szocialista Kultúráért” kitüntetés a 30. évfordulón
1986. „Kiváló Együttes” cím másodszor is

Rudolf Péter

RUDOLF PÉTER

1957 – 1960

karnagy

1957-1960 között a sztálinvárosi Dunai Vasmű Művészegyüttes Munkáskórusának vezetője.
Irányítása alatt Központi Kórus néven egyesült a Vasmű kórusa és a Sztálinvárosi Pedagógus Kórus 1960 elején.
1960-tól a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesével dolgozik,
a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanára, majd nyugdíjazásáig tanszékvezetője.

Pászti Miklós

PÁSZTI MIKLÓS

1956 – 1957 körül (pontos adat nem áll rendelkezésre)

Zeneszerző, karnagy, tanár. Liszt-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. A Liszt és a Kodály Társaság alapító tagja. A Kórusok Országos Tanácsának elnökségi tagja. A Zeneakadémián tanárai többek között : Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence. Jeles eredménnyel végzett. 1950-ben az akkor alakult Állami Népi Együttes énekkarának szolfézs tanára, korrepetitora, röviddel később karnagya lett. 1952-től a Műegyetem kórusának karnagya. 1954-ben a Belügyminisztérium hivatásos Ének-Zene és Táncegyüttese énekkarának lett művészeti vezetője. 1955-58-ig öntevékeny ének- és zenekari együtteseket vezetett. Volt karnagy a Ganz vagongyárban, Sztálinvárosban, a Kender-Juta gyárban. Vezette az OKISZ Központi Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. 1958-tól 1960-ig BM. Duna Művészegyüttes zenekarának vezetője. 1963-tól a Magyar Állami Népi Együttes énekkarának alapító karigazgatója. 1985-ben megalapítja az Állami Énekkart (ma Nemzeti Énekkar). Bejelentett műveinek száma meghaladja a 200-at. Többségük vokális zene, népdalfeldolgozások, dalok, kantáták, kórusművek, valamint tánc-kísérőzenék. Az utolsó 10 évben kamarazenét is írt.

Litván Gábor

LITVÁN GÁBOR

1955 – 1956

A Zeneművészeti Főiskola karmesterszakát 1955-ben végezte el.
1956-ban rövid ideig a Sztálinvárosi Vasmű Énekkarának vezetője (korábban segédkarnagy Székely Endre mellett).

A debreceni Csokonai Színház karnagya és kórusteremtője volt hosszú évekig. A zeneművészeti szakközépiskola diákjaiból is sokan kerültek be színházi kórusába. A kortárs zeneszerzők színpadi zenéinek vezénylése mellett saját színpadi zenéket is megálmodott (ismertebb műve ebből a korszakból: Molière Úrhatnám polgár című művének egyik jelenetéhez írt szerenád). Operaelőadásokhoz a város énekkaraiból nyolcvantagú kórust szervezett. 1980-tól multimediális művek, performance-ok társszerzője, előadója. Társaival megalapította a Titanic Társulatot. Legjelentősebb műve a fasiszták által megkínzott és kivégzett ellenállóról, Szenes Hannáról írt Ejtőernyős pokolraszállás című oratórium.

Székely Endre

SZÉKELY ENDRE

1952. október (alapítás) – 1955

Zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980).
1932-35-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán Siklós Albert, Kodály Zoltán és Molnár Antal tanítványa.
1937-ben zeneszerzői diplomát szerzett. 1945-ig a Bőrös Szakszervezet kórusát vezette, a Vándor-kórusban Vándor Sándor helyettese volt. 1945-ben megszervezte a Magyar Zeneművészek Szabad Szakszervezetét, a Munkás Kultúrszövetséget. Az összes magyar kórust összefogó Bartók Szövetség főtitkára volt. 1950-től 1952-ig a Magyar Rádió kórusának vezetője; 1952-56 között Sztálinvárosban (Dunaújváros) kórust szervezett, és a Vasvári Pál Általános Iskolában megalakult Katona József Kultúrotthont is vezette. 1959-72 között a budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára volt. Az 1960-as években megújította zenei eszköztárát, felzárkózott a korszerű zeneszerzéshez. 1967 körül kialakította saját zenei nyelvét. 1986-88 között elérte zeneszerzői pályája csúcspontját: kompozícióival sikereket ért el itthon és külföldön (Darmstadtban). Vokális és színpadi műveket, zenekari és versenyműveket, kamarazenei és szólódarabokat írt.