KARNAGYAINK

2015 októberétől a Dunaújvárosi Vegyeskart két karnagy vezeti közösen:

Kurucz Gergely karnagy

KURUCZ GERGELY

Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, magyar szakos középiskolai tanár.
1996 óta foglalkozik kórusvezetéssel, 1997-ben alapította meg a Viadana Kamarakórust.

Karnagyi repertoárján háromszáz kórusmű található a reneszánsztól napjainkig - számos ősbemutatót is vezényelt.
A Viadana Kamarakórus élén számos hazai és nemzetközi fesztiválon és versenyen ért el sikereket, ezek közül a legfontosabbak:

  • Keszthelyi Helikoni Ünnepségek – Fődíj,
  • Kodály Zoltán II. Magyar Kórusverseny – III. díj és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Különdíja,
  • Linzi Bruckner Kórusverseny – II. díj,
  • XII. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny – Arany diploma.
  • Monteverdi-misét vezényelt a salzburgi dómban,
  • Liszt Via crucisát pedig Finnországban dirigálta;
  • számos hangversenyt vezényelt Svédországban, Ciprusban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában.

Különösen fontosnak tartja a kórusművészet megnyitását a társművészetek felé (irodalom, tánc, performanszok stb.), az utánpótlás-nevelés kérdését és a folyamatos zenei ismeretterjesztést.

A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza több előadásában is közreműködött zenei vezetőként illetve zenei munkatársként.

Könyves Ágnes karnagy

KÖNYVES ÁGNES

Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnáziumban kezdte, ahol a zongora mellett fakultációs szinten karvezetéssel is foglalkozott. 1991-ben végzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar – ének-zene szakon.
Szegeden énekelt a Bartók Béla Vegyeskarban és alapító tagja volt a Kardos Pál Nőikarnak. Párkai István Liszt-díjas karmester kurzusán felsőfokú karnagyi képesítést szerzett 1997-ben.
Tanárként a székesfehérvári 12 évfolyamos Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolában tanított, ahol az Év kórusa címmel kitüntetett, 100 tagú Bárdos Lajos Gyermekkart vezette.
Dunaújvárosban évekig énekelt a Dunaújvárosi Vegyeskarban.
1998-ban alapította a Dunaújvárosi Nőikart, későbbi nevén a Dunaújvárosi BonaVox Női Kart, melyet 15 évig vezetett.
Eredményei:

  • Kórusalapító Nemzetközi versenyek díjazottja (Linz, Debrecen, Budapest, Alta Pusteria),
  • Hangversenykórus Cum Laude 2003, Ars Maior minősítés 2008 Rendezvényszervezés – A Zene Világnapja,
  • Kodály Centenárium hangverseny – Dunántúl,
  • Prof. Tillai Aurél – jubileumi koncert, jótékonysági hangversenyek
  • Szakmai szervezetek tevékenységében való részvétel: KÓTA (Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége) – felnőtt énekkari bizottsági tag,
    Éneklő Ifjúság mozgalom- zsűritag, népdaléneklési versenyek – zsűritag,
  • CD – felvétel: A dal születése címmel,
  • Kardos Pál emlékérem tulajdonosa – Kodály-Kardos zenepedagógiai módszerének eredményes közvetítéséért.

KORÁBBI KARNAGYAINK

Horváth Péter

HORVÁTH PÉTER

1992 – 2015

4 éves kora óta tanul zenét, zongora és fuvola voltak hangszerei.
Felsőfokú zenei tanulmányait az ELTE ének-zene-karvezetés szakán (Mindszenty Zsuzsánna tanítványaként) végezte.
Még főiskolásként a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskolában kezdte szakmai pályafutását, ahol fiúkórust alapított és vezetett évekig.
A Dunaújvárosi Vegyeskar karnagya volt 23 évig. Irányítása alatt egyre nagyobb sikereket ért az énekkar.
Jelenleg fuvolatanárként dolgozik Dunaföldváron, emellett vezeti az adonyi Gyöngyvirág Nőikart is.

Szegediné Tóth Ildikó

SZEGEDINÉ TÓTH ILDIKÓ

1992

1983-tól a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanult, magyar-ének szakos tanári diplomáját 1987-ben szerezte. 1988-tól 1992-ig szülővárosában, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanított.
1992 januárjától októberig a Dunaújvárosi Vegyeskar karnagya. 1992 óta Kecskeméten él.
Hét tanéven át a Bányai Júlia Gimnázium volt a munkahelye.
1999 óta a Kodály Iskola tanára.
2003-ban elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zene tanár és karvezető szakát.

Molnár Lajos

MOLNÁR LAJOS

1991

Zenetanár, orgonista.

A dunaújvárosi Ságvári Endre általános iskolában tanított.

A Vegyeskar basszus szólamvezetője volt, 1991 végén rövid ideig ő vezette az énekkar próbáit.

Székely István

SZÉKELY ISTVÁN

1960 – 1991

Zenetanár, karmester.

A Dunaújvárosi Szimfónikus Zenekar vezetője, 1960-tól az énekkar karnagya 1991-ig.

1963-tól a dunaújvárosi I. számú (ma Sándor Frigyes) Zeneiskola igazgatója 1991 decemberéig.

Fia, ifj. Székely István nemzetközi hírű zongoraművész.

Rudolf Péter

RUDOLF PÉTER

1957 – 1960

Karnagy.

1957-1960 között a sztálinvárosi Dunai Vasmű Művészegyüttes Munkáskórusának vezetője.
Irányítása alatt egyesült 1960 elején a Vasmű kórusa és a Sztálinvárosi Pedagógus Kórus, Központi Kórus néven.
1960-tól a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesével dolgozik,
a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanára, majd nyugdíjazásáig tanszékvezetője.

Pászti Miklós

PÁSZTI MIKLÓS

1956 – 1957 körül (pontos adat nem áll rendelkezésre)

Zeneszerző, karnagy, tanár. Liszt-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. A Liszt és a Kodály Társaság alapító tagja. A Kórusok Országos Tanácsának elnökségi tagja. A Zeneakadémián tanárai többek között : Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence. Jeles eredménnyel végzett. 1950-ben az akkor alakult Állami Népi Együttes énekkarának szolfézs tanára, korrepetitora, röviddel később karnagya lett. 1952-től a Műegyetem kórusának karnagya. 1954-ben a Belügyminisztérium hivatásos Ének-Zene és Táncegyüttese énekkarának lett művészeti vezetője. 1955-58-ig öntevékeny ének- és zenekari együtteseket vezetett. Volt karnagy a Ganz vagongyárban, Sztálinvárosban, a Kender-Juta gyárban. Vezette az OKISZ Központi Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. 1958-tól 1960-ig BM. Duna Művészegyüttes zenekarának vezetője. 1963-tól a Magyar Állami Népi Együttes énekkarának alapító karigazgatója. 1985-ben megalapítja az Állami Énekkart (ma Nemzeti Énekkar). Bejelentett műveinek száma meghaladja a 200-at. Többségük vokális zene, népdalfeldolgozások, dalok, kantáták, kórusművek, valamint tánc-kísérőzenék. Az utolsó 10 évben kamarazenét is írt.

Litván Gábor

LITVÁN GÁBOR

1955 – 1956

A Zeneművészeti Főiskola karmesterszakát 1955-ben végezte el.
1956-ban rövid ideig a Sztálinvárosi Vasmű Énekkarának vezetője (korábban segédkarnagy Székely Endre mellett).

A debreceni Csokonai Színház karnagya és kórusteremtője volt hosszú évekig. A zeneművészeti szakközépiskola diákjaiból is sokan kerültek be színházi kórusába. A kortárs zeneszerzők színpadi zenéinek vezénylése mellett saját színpadi zenéket is megálmodott (ismertebb műve ebből a korszakból: Molière Úrhatnám polgár című művének egyik jelenetéhez írt szerenád). Operaelőadásokhoz a város énekkaraiból nyolcvantagú kórust szervezett. 1980-tól multimediális művek, performance-ok társszerzője, előadója. Társaival megalapította a Titanic Társulatot. Legjelentősebb műve a fasiszták által megkínzott és kivégzett ellenállóról, Szenes Hannáról írt Ejtőernyős pokolraszállás című oratórium.

Székely Endre

SZÉKELY ENDRE

1952. október (alapítás) – 1956

Zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980).
1932-35-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán Siklós Albert, Kodály Zoltán és Molnár Antal tanítványa.
1937-ben zeneszerzői diplomát szerzett. 1945-ig a Bőrös Szakszervezet kórusát vezette, a Vándor-kórusban Vándor Sándor helyettese volt. 1945-ben megszervezte a Magyar Zeneművészek Szabad Szakszervezetét, a Munkás Kultúrszövetséget. Az összes magyar kórust összefogó Bartók Szövetség főtitkára volt. 1950-től 1952-ig a Magyar Rádió kórusának vezetője; 1952-56 között Sztálinvárosban (Dunaújváros) kórust szervezett, és a Vasvári Pál Általános Iskolában megalakult Katona József Kultúrotthont is vezette. 1959-72 között a budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára volt. Az 1960-as években megújította zenei eszköztárát, felzárkózott a korszerű zeneszerzéshez. 1967 körül kialakította saját zenei nyelvét. 1986-88 között elérte zeneszerzői pályája csúcspontját: kompozícióival sikereket ért el itthon és külföldön (Darmstadtban). Vokális és színpadi műveket, zenekari és versenyműveket, kamarazenei és szólódarabokat írt.