Történetünk

TÖRTÉNETÜNK

A Dunaújvárosi Vegyeskar szinte egyidős Dunaújvárossal. A Dunai Vasmű (később Sztálin Vasmű) és Sztálinváros építésére az ország minden pontjáról Dunapentelére érkező emberek (főleg fiatalok) művelődési, szórakozási lehetőségei a kezdetekben igen korlátozottak voltak. Barakkokban, építkezési célra szánt helyiségekben alakítottak ki kisebb-nagyobb kultúrszobákat", ahol a különböző hátterű és műveltségű emberek próbálták szabadidejüket eltölteni.
A kor kedvezett a kultúrának (persze kizárólag a Párt által ellenőrzött módon), így számos, változó színvonalú, de rendkívül lelkes színjátszó-, tánc- és énekcsoport alakult.
Ahogy Sztálinváros és a Vasmű építése mind nagyobb jelentőséget kapott a napi politikában, megjelent a központi igény, hogy az "első szocialista várost" méltó színvonalon képviselő kulturális együttesek jöjjenek létre.

Az énekkar szervezésével Székely Endre zeneszerzőt, a Magyar Rádió Énekkarának korábbi vezetőjét bízták meg, aki 1952 elején megkezdte a munkát, melynek eredményeképpen létrejött a Sztálin Vasmű Művészegyüttesének Énekkara (vagy Munkáskórusa) - más helyen Sztálinvárosi Vasas Kórus néven is említik.

Az énekkar első fellépése 1952. november 6-án, a Vasműben rendezett ünnepségen volt. Az első lépésekről Székely Endre a "Sztálin Vasmű Építője" című lapban számolt be. Folyamatos szervezés és próbák mellett az énekkar első önálló koncertjét 1954. március 28-án adta.

Sztálinváros kiemelt politikai súlyát mutatja, hogy a koncerten a kor több neves zeneszerzője mellett megjelent Kodály Zoltán is.

  • Kodály Zoltán a Bartókban
    Kodály Zoltán a Bartókban

Székely Endre 1956-ig vezette az énekkart.
A forradalom és az azt követő bizonytalan helyzet a kórus sorsát is kétségessé tette. Sokan távoztak (az országból is), a kijárási tilalomban a próbák megtartása is nehéz volt.

1957-es tabló
1957-es tabló

Az énekkar élén rövid ideig Pászti Miklós állt, ideiglenesen az alapító karnagy, Székely Endre is visszatért, majd 1957-től 1960-ig Rudolf Péter lett az együttes vezetője.

1960-ban a kórus egyesült a városban addig önállóan működő Pedagógus Énekkarral, és létrejött a Dunaújvárosi Központi Kórus. A karnagyi szerepet az év folyamán Rudolf Pétertől Székely István vette át. Ő 1990-ig volt a kórus szakmai vezetője.

A "Központi Kórus"
A "Központi Kórus"

Az első külföldi koncertkörútra 1969-ben került sor az egykori NDK-ban. Ebben az időszakban adta elő az énekkar (a Dunaújvárosi Szimfónikus Zenekarral, amelyet szintén Székely István vezetett) az első oratórikus műveket is: (Mozart: Requiem, Rossini: Stabat Mater, Vivaldi: Gloria).

Székely István távozása után néhány hétig Molnár Lajos, a basszus szólam akkori vezetője tartotta meg a próbákat, majd Szegediné Tóth Ildikó vette át az énekkar vezetését.

Őt 1992-ben Horváth Péter követte, aki egészen 2015 nyaráig volt a vegyeskar szakmai vezetője.
Elképzelései szerencsésen találkoztak Dunaújváros rendszerváltás utáni vezetésének kultúra iránti érdeklődésével és jóakaratával; az énekkar eljuthatott rangos nemzetközi fesztiválokra (Eistedfodd - Llangollen, Alta Pusteria, Olaszország), illetve a székesfehérvári kórusokkal és a Sugár Miklós majd Drahos Béla által vezetett Alba Regia Szimfónikus Zenekarral együttműködve Dunaújvárosban és Székesfehérváron a zeneirodalom nagy oratórikus műveit szólaltathatták meg (Verdi: Requiem, Puccini: Messa di Gloria, Haydn: Nelson-mise, Orff: Carmina Burana, Duruflé: Requiem...).
Dvorak Stabat Mater című alkotásának dunaújvárosi felvételéről az énekkar dupla CD-t is kiadott.
Horváth Péter kortárs zeneszerzők iránti érdeklődése pedig a Dunaújvárosi Vegyeskart történetének legemlékezetesebb szerepléséhez vezette: heroikus - és gyakran ellenszélben végzett - szervezőmunka eredményeként 2014 januárjában felléphettek a New York-i Carnegie Hallban Karl Jenkins Arany János Walesi Bárdok című verséből írt művének USA ősbemutatóján.

Az együttes itt ismerkedett össze a francia-svájci Ensemble Jean-Philippe Rameau kórussal is, amelyik meghívta 2016 májusára a Dunaújvárosi Vegyeskart Karl Jenkins Walesi Bárdok és Stabat Mater című oratórikus művének közös előadására. A kórus így A Walesi Bárdok című mű ősbemutatójának nem csak az Egyesült Államokban, hanem Svájcban és Franciaországban is részese lett. Részletesen ITT olvashatnak a turnéról, amire már két új karnagyunk készítette fel a kórust:

2015 őszétől Könyves Ágnes és Kurucz Gergely vette át a karnagyi feladatokat.

A kórussal több kiváló szólista is dolgozott, többek között Ambrus Ákos, Bátor Tamás, Bordás György, Daróczi Tamás, Derecskei Zsolt, Gregor József, Kincses Veronika, Kovács Pál, Lukács Éva, Magyar Róbert, Misura Zsuzsa, Pászthy Júlia, Rozsos István, Sipos Mariann, Takács Tamara, Wiedemann Bernadett. Az együttes 1996 áprilisában több évtizedes kimagasló művészeti tevékenységéért elnyerte a Vasas Szakszervezet Művészeti Nívódíját, ezen felül 2008-ban a rangos Pro Cultura Intercisae kitüntetést kapta Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatától.