KARNAGYAINK
2015 októberétől a Dunaújvárosi Vegyeskart két karnagy vezeti közösen:
KURUCZ GERGELY
Diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, magyar szakos középiskolai tanár.
1996 óta foglalkozik kórusvezetéssel, 1997-ben alapította meg a Viadana Kamarakórust.
Karnagyi repertoárján háromszáz kórusmű található a reneszánsztól napjainkig – számos ősbemutatót is vezényelt.
A Viadana Kamarakórus élén számos hazai és nemzetközi fesztiválon és versenyen ért el sikereket, ezek közül a legfontosabbak:
- Keszthelyi Helikoni Ünnepségek – Fődíj,
- Kodály Zoltán II. Magyar Kórusverseny – III. díj és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Különdíja,
- Linzi Bruckner Kórusverseny – II. díj,
- XII. Budapesti Nemzetközi Kórusverseny – Arany diploma.
- Monteverdi-misét vezényelt a salzburgi dómban,
- Liszt Via crucisát pedig Finnországban dirigálta;
- számos hangversenyt vezényelt Svédországban, Ciprusban, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában.
Különösen fontosnak tartja a kórusművészet megnyitását a társművészetek felé (irodalom, tánc, performanszok stb.), az utánpótlás-nevelés kérdését és a folyamatos zenei ismeretterjesztést.
A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza több előadásában is közreműködött zenei vezetőként illetve zenei munkatársként.
KÖNYVES ÁGNES
Szegeden énekelt a Bartók Béla Vegyeskarban és alapító tagja volt a Kardos Pál Nőikarnak. Párkai István Liszt-díjas karmester kurzusán felsőfokú karnagyi képesítést szerzett 1997-ben.
Tanárként a székesfehérvári 12 évfolyamos Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolában tanított, ahol az Év kórusa címmel kitüntetett, 100 tagú Bárdos Lajos Gyermekkart vezette.
Dunaújvárosban évekig énekelt a Dunaújvárosi Vegyeskarban.
1998-ban alapította a Dunaújvárosi Nőikart, későbbi nevén a Dunaújvárosi BonaVox Női Kart, melyet 15 évig vezetett.
Eredményei:
- Kórusalapító Nemzetközi versenyek díjazottja (Linz, Debrecen, Budapest, Alta Pusteria),
- Hangversenykórus Cum Laude 2003, Ars Maior minősítés 2008 Rendezvényszervezés – A Zene Világnapja,
- Kodály Centenárium hangverseny – Dunántúl,
- Prof. Tillai Aurél – jubileumi koncert, jótékonysági hangversenyek
- Szakmai szervezetek tevékenységében való részvétel: KÓTA (Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége) – felnőtt énekkari bizottsági tag,
Éneklő Ifjúság mozgalom- zsűritag, népdaléneklési versenyek – zsűritag, - CD – felvétel: A dal születése címmel,
- Kardos Pál emlékérem tulajdonosa – Kodály-Kardos zenepedagógiai módszerének eredményes közvetítéséért.
KORÁBBI KARNAGYAINK
HORVÁTH PÉTER
1992 – 2015
4 éves kora óta tanul zenét, zongora és fuvola voltak hangszerei.
Felsőfokú zenei tanulmányait az ELTE ének-zene-karvezetés szakán (Mindszenty Zsuzsánna tanítványaként) végezte.
Még főiskolásként a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskolában kezdte szakmai pályafutását, ahol fiúkórust alapított és vezetett évekig.
A Dunaújvárosi Vegyeskar karnagya volt 23 évig. Irányítása alatt egyre nagyobb sikereket ért az énekkar.
Jelenleg fuvolatanárként dolgozik Dunaföldváron, emellett vezeti az adonyi Gyöngyvirág Nőikart is.
SZEGEDINÉ TÓTH ILDIKÓ
1992
1983-tól a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanult, magyar-ének szakos tanári diplomáját 1987-ben szerezte. 1988-tól 1992-ig szülővárosában, a Móricz Zsigmond Általános Iskolában tanított.
1992 januárjától októberig a Dunaújvárosi Vegyeskar karnagya. 1992 óta Kecskeméten él.
Hét tanéven át a Bányai Júlia Gimnázium volt a munkahelye.
1999 óta a Kodály Iskola tanára.
2003-ban elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének-zene tanár és karvezető szakát.
MOLNÁR LAJOS
1991
Zenetanár, orgonista.
A dunaújvárosi Ságvári Endre általános iskolában tanított.
A Vegyeskar basszus szólamvezetője volt, 1991 végén rövid ideig ő vezette az énekkar próbáit.
SZÉKELY ISTVÁN
1960 – 1991
Zenetanár, karmester.
A Dunaújvárosi Szimfónikus Zenekar vezetője, 1960-tól az énekkar karnagya 1991-ig.
1963-tól a dunaújvárosi I. számú (ma Sándor Frigyes) Zeneiskola igazgatója 1991 decemberéig.
Fia, ifj. Székely István nemzetközi hírű zongoraművész.
RUDOLF PÉTER
1957 – 1960
karnagy
1957-1960 között a sztálinvárosi Dunai Vasmű Művészegyüttes Munkáskórusának vezetője.
Irányítása alatt egyesült 1960 elején a Vasmű kórusa és a Sztálinvárosi Pedagógus Kórus, Központi Kórus néven.
1960-tól a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesével dolgozik,
a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanára, majd nyugdíjazásáig tanszékvezetője.
PÁSZTI MIKLÓS
1956 – 1957 körül (pontos adat nem áll rendelkezésre)
Zeneszerző, karnagy, tanár. Liszt-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa. A Liszt és a Kodály Társaság alapító tagja. A Kórusok Országos Tanácsának elnökségi tagja. A Zeneakadémián tanárai többek között : Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence. Jeles eredménnyel végzett. 1950-ben az akkor alakult Állami Népi Együttes énekkarának szolfézs tanára, korrepetitora, röviddel később karnagya lett. 1952-től a Műegyetem kórusának karnagya. 1954-ben a Belügyminisztérium hivatásos Ének-Zene és Táncegyüttese énekkarának lett művészeti vezetője. 1955-58-ig öntevékeny ének- és zenekari együtteseket vezetett. Volt karnagy a Ganz vagongyárban, Sztálinvárosban, a Kender-Juta gyárban. Vezette az OKISZ Központi Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát. 1958-tól 1960-ig BM. Duna Művészegyüttes zenekarának vezetője. 1963-tól a Magyar Állami Népi Együttes énekkarának alapító karigazgatója. 1985-ben megalapítja az Állami Énekkart (ma Nemzeti Énekkar). Bejelentett műveinek száma meghaladja a 200-at. Többségük vokális zene, népdalfeldolgozások, dalok, kantáták, kórusművek, valamint tánc-kísérőzenék. Az utolsó 10 évben kamarazenét is írt.
LITVÁN GÁBOR
1955 – 1956
A Zeneművészeti Főiskola karmesterszakát 1955-ben végezte el.
1956-ban rövid ideig a Sztálinvárosi Vasmű Énekkarának vezetője (korábban segédkarnagy Székely Endre mellett).
A debreceni Csokonai Színház karnagya és kórusteremtője volt hosszú évekig. A zeneművészeti szakközépiskola diákjaiból is sokan kerültek be színházi kórusába. A kortárs zeneszerzők színpadi zenéinek vezénylése mellett saját színpadi zenéket is megálmodott (ismertebb műve ebből a korszakból: Molière Úrhatnám polgár című művének egyik jelenetéhez írt szerenád). Operaelőadásokhoz a város énekkaraiból nyolcvantagú kórust szervezett. 1980-tól multimediális művek, performance-ok társszerzője, előadója. Társaival megalapította a Titanic Társulatot. Legjelentősebb műve a fasiszták által megkínzott és kivégzett ellenállóról, Szenes Hannáról írt Ejtőernyős pokolraszállás című oratórium.
SZÉKELY ENDRE
1952. október (alapítás) – 1956
Zeneszerző, karnagy, főiskolai tanár, Erkel-díjas (1954, 1980).
1932-35-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán Siklós Albert, Kodály Zoltán és Molnár Antal tanítványa.
1937-ben zeneszerzői diplomát szerzett. 1945-ig a Bőrös Szakszervezet kórusát vezette, a Vándor-kórusban Vándor Sándor helyettese volt. 1945-ben megszervezte a Magyar Zeneművészek Szabad Szakszervezetét, a Munkás Kultúrszövetséget. Az összes magyar kórust összefogó Bartók Szövetség főtitkára volt. 1950-től 1952-ig a Magyar Rádió kórusának vezetője; 1952-56 között Sztálinvárosban (Dunaújváros) kórust szervezett, és a Vasvári Pál Általános Iskolában megalakult Katona József Kultúrotthont is vezette. 1959-72 között a budapesti Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára volt. Az 1960-as években megújította zenei eszköztárát, felzárkózott a korszerű zeneszerzéshez. 1967 körül kialakította saját zenei nyelvét. 1986-88 között elérte zeneszerzői pályája csúcspontját: kompozícióival sikereket ért el itthon és külföldön (Darmstadtban). Vokális és színpadi műveket, zenekari és versenyműveket, kamarazenei és szólódarabokat írt.